Pécsvárad

kikapcsolódás, élmény, természet

Kedves Vendégeink!

Arra bíztatjuk Önöket, hogy tegyenek hosszabb-rövidebb sétát városunkban: fedezzék fel rejtett szépségeit, szippantsanak bele levegőjébe, érezzék át hangulatát, ismerkedjenek meg lakóival és csodás természeti környezetével!

Ehhez kívánunk segítséget nyújtani útvonal terveinkkel - olvassák el, biztosan kedvet kapnak! Máris másolhatják és nyomtathatják valamelyiket és - útra fel!

Kellemes barangolást!

 Pécsváradi körséta

A legtöbb turista első állomása Pécsváradon az egykori monostor, a Vár. Egy belépővel megtekinthető a Vármúzeum, a XI. századi várkápolna, a romkert és a Kígyós Sándor Emlékkiállítás. Alkalmanként időszaki kiállítások is láthatók. A vár udvarán feltárt romok felfedezőútra csábítanak: érdemes például felkutatni az egykori malomkő helyét. A gyógynövénykert, valamint a Magyar Gyógyszerész Kamara emlékköve a monostor ispotályának állít emléket, mellettük Szakácsi Sándor művészetét idézi egy facsemete, hogy szellem mindig jelen legyen a Várszínház előadásain. Borsos Miklós I. Istvánt ábrázoló mellszobra a kapun belül (felállításakor, 1969-ben még nem nevezhették Szent Istvánnak), Rigó István Asztrik szobra a várárokban áll őrt.

 

alt

 

2001 óta augusztusban tekinthetők meg a Pécsváradi Várszínház előadásai a Szent István Napok rendezvénysorozat keretében. Ekkor a romkertben színpadot és nézőteret építenek. Az előadások között koncertek, táncbemutatók, családi rendezvények töltik meg élettel és élménnyel a színpadot.

A várban 1988, az átadás éve óta működik az István Király Szálloda és Étterem. Az étterem és kávézó, valamint a szálló folyamatosan nyitva tartanak. A palotaszárny alkalmas konferenciák, tréningek, üzleti és családi események lebonyolítására. Szívesen tartanak itt esküvőket, hiszen a polgári és egyházi szertartás is helyben elvégezhető.

A várat körülölelő Várkert egy kis paradicsom: patakkal, fákkal, madárszóval – és műalkotásokkal, hiszen az évenként megrendezett FA Szobrász Alkotótáborban készült szobrok többsége itt kap méltó helyet. A Mecseki Erdészeti Rt. fűzfa-labirintusában felnőttek is kényelmesen barangolhatnak. Tűzrakóhely és ivóvíz-kút várja a turistákat.

A Vár előtt parkoló (autóbuszoknak is) áll rendelkezésre, ahonnan két perces sétával megközelíthető a katolikus templom (ajtaján a gondok elérhetősége), és a Kossuth tér. Itt található a Samu Géza Múzeum az egykori katolikus iskolában (bejutni a várban megváltott belépővel lehet). 

A Kossuth térről érdemes egy sétát tenni a „Felsővárosba”, ez ugyanis az egykori történelmi városközpont. Jól felismerhető a középkori településszerkezet: szűk, girbe-gurba utcák, apró házak, romantikus lépcsősorok csalogatnak.

A Vártól Pécsvárad egyik legszebb utcáján, a Vár utcán leereszkedve érhető el az egykori Arany Ló Beszálló, a mai Városi Könyvtár. Emeleti kiállítótermében Platthy György festményei és grafikái, László Károly grafikai gyűjteménye és a Nemes-Nágel Emlékszobák tekinthetők meg. 

Az egykori fogadó udvarán építették fel az 50-es években a tűzoltó-szertárat, mely évekig üresen állt. A leromlott állapotú épületet az önkormányzat felújította, ma Kaptár Ifjúsági Klub. Zárt udvarát is használják rendezvények lebonyolítására.

főutcán az újkori központ felé indulva barokk és klasszicista épületek, lakóházak és üzletek mellett haladunk. Néhányat az elmúlt 2-5 esztendőben példásan felújítottak.

Szentháromság tér déli oldalán a régi városháza (ma iskola), északi oldalán az új városháza található. Az impozáns neogótikus épület 2007-ben volt 150 éves. Ez alkalomból háromnyelvű kiadvány készült a Várbaráti Kör és az önkormányzat finanszírozásában. Ma Polgármesteri Hivatal. Előcsarnokában gyönyörűen ívelt, míves korláttal biztosított lépcső - érdemes megtekinteni. (Hivatali időben nyitva.)

A Szentháromság tér árnyas gesztenyefái alatt megpihenhet a vendég. A Szent István Napok részeként itt tartják a Német Nemzetiségi Estet, az augusztus 20-i népünnepélyt és a Leányvásár/Gesztenyeszüret idején a vásár egy részét. Csendes napokon a barokk Szentháromság szobor és a helyben élő Bencsik István: Hát c. alkotása kínál látnivalót.

A Dózsa György utcán, az egykori Német utcán felfelé indulva elsétálunk a régi német parasztházak mellett. Ismét a régi városban járunk, szűk, girbe-gurba utcákon, kedves tereken. Megpihenhetünk az egykori itató-mosókút mellett. Egy kis kaptató után újra a Kossuth térre érkezünk. A kálvária mozaikképes stációi mellett visszatérhetünk a Vár parkolójába.   

 

Belvárosi séta

A Szentháromság téren vegyük szemügyre a XIX. sz. közepén épült, neogótikus stílusú városháza mozgalmas homlokzatát, rajta a három emléktáblát, a későbarokk Szentháromságszobrot (1816), melyet tavaly példásan felújítottak. Induljunk el a tér DNy-i sarkától (gyógyszertár) a Kossuth Lajos utcán. A kisvárosi hangulatú, földszintes házak közül kiemelkedik a szemben látható, hajdani Arany Ló vendéglő emeletes tömbje. Az eredetileg „beszálló” vendéglőben ma a városi könyvtár működik és képzőművészeti állandó kiállítások láthatók az emeletén (Platthy György festményei, Nemes – Nágel emlékszoba, és László Károly grafikai gyűjteménye).
Az épület előtt, jobbra nyílik a klasszikus Pécsvárad egyetlen egyenes utcája, a Vár utca. Fent, az utca végén a barokk, plébániatemplom tornya néz ki a vadgesztenyefák lombja fölött. Felfelé sétálva a 29. sz. házon Nemes Endre festőművész, városunk szülötte, a 37. számú új óvodaépületen pedig Kodolányi János író emléktábláját láthatjuk. A templom előtt árnyas kálvária, üvegmozaik képekkel a stációoszlopokon. Közelebb érve, balra meglátjuk a vár középkori ágyútornyát, a békésen lengedező nemzeti zászlóval. A kálvária előtt az útest balra kanyarodik a vár bejáratához.
A vár tulajdonképpen egy bencés monostor volt a török időkig. Várkápolna, múzeum, romkert, Kígyós Sándor szobrainak kiállítása, valamint szálloda és étterem található a falak mögött. Az 1729-es évszámmal jelölt nagykapun át az étteremhez, szállodához jutunk. Az egykor felvonóhidas, középkori bejáraton a múzeumot, a kápolnát, a kiállítást közelíthetjük meg. A várfalról szép kilátást élvezhetünk a környékre. (A múzeum nyitva tavasztól őszig 10-18 óráig, télen telefonügyelet.)
Mielőtt valamelyik kapun a monostor területére lépnénk, vessünk egy pillantást a két kapu között, a várfal előtt álló szoborra, mely Asztrik apátot ábrázolja (Rigó István műve). A szobortól jobbra, a vár előreugró falában, az ereszcsatorna mellett balra, a főpárkány alatt mintegy 2 méterre egy római sírkőtöredéket falaztak be.
A várral szemben, a magaslaton áll az 1757-67 között épült, barokk plébániatemplom. Kapuja felett az építtető, Karl Kempenich érsek, címzetes Pécsváradi Apát címere látható. (A templomba az – istentiszteleten kívül – a kapun kiírt telefonszámok valamelyikén hívható ügyeletes segítségével léphetünk be.)
A plébániatemplom mellett sétáljunk tovább, felfelé a város középkori főterére, a Kossuth térre. Jobbra, a temetőben áll az Árpádkori eredetű Mindenszentek temploma. Homlokzatán egy gótikus ablak kerete látszik, s ez minden, ami a sokszori átépítés következtében az eredetiből megmaradt.
A hajdani piactéren, mely ma a március 15.-i és október 23.-i ünnepi megemlékezések színhelye, áll az 56-os mártírok emlékműve (Szabó László helybeli szobrász alkotása) és Kossuth Lajos szobra. Jobbra a barokk plébániaépület, mellette a régi iskola épületében Samu Géza szobrászművész kiállítása látható, és egy berendezett tanterem a XX. sz. elejéről.
Visszafelé sétálva a plébániatemplomnál balra (K), a Szent Gellért utcán ereszkedünk egyre meredekebben lefelé, az egykori mosó körül kialakított kis parkig. Tovább, jobbra a délnek forduló Dózsa György (hajdan Német-) utcán, a jobbmódú németek egykori házai között a Kossuth utcára érünk le. Szemben a város 1970-es években épített művelődési központ áll, benne nagy színházterem, klubtermek, Tourinform iroda, büfé, mögötte sportcsarnok és uszoda található.
A Dózsa u. és a Kossuth u. sarkán, a régi patika épületében a helytörténeti múzeum most van kialakítás alatt.
A Kossuth utcán jobbra visszaérünk a Szentháromság térre, s az árnyas fák alatt kipihenhetjük a séta fáradalmait.
A séta hossza kb. 2,5 km.

***

  A „magyar falu”

A vártól ÉK-re egy érdekes lakónegyedet fedezhetünk fel. A parkolóból a barbakán bástya melletti lejtős utcán a várkert felső végéhez érünk le. Jobbra fordulva, a patak melletti utcán (Táncsics M. u.) felfelé indulunk. Az utca végén jobbra lépcsősor vezet a magasabban futó Zengő utcába. Mi balra fordulunk, majd pár méter után jobbra, tovább felfelé, a Magyar közbe. Ez vezet a községrész központjába, a Magyar térre

A környék egy ún. halmaztelepülés. Rendszertelenül, össze-vissza álló házak, köztük girbe-gurba utcácskák, vagy inkább dűlők jellemzik. Az országban egyedülálló módon őrzi az árpádkori településszerkezetet, és egyúttal jól mutatja a hajdani monostor településképző szerepét. Középkori településen járunk, mely túlélte a török időket. Lakói a II. világháború utáni nagy népkeverésig szinte 100%-ig református magyarok voltak. 

A Magyar térről ÉK felé, egy mélyút jellegű emelkedőn a Zengő utcába, majd a meredeken emelkedő Kálvin közön a Kálvin utcába jutunk. Balra, felfelé a fehérre meszelt református templomot látjuk meg (1785, barokk). Lefelé a Kálvin utca a Kossuth térre vezet, ezen érünk vissza kiindulópontunkhoz. 

Akit a temetők érdekelnek (egy község néprajzáról sok minden megtudható ott!), induljon a református templommal szemben kezdődő Temető utcán, majd 100 m után jobbra lefelé. Először a református, majd tovább lefelé a katolikus temetőbe ér. A sírok között az aszfalt utat követve a Mindenszentek templomához, mellette elhaladva a temetőkapun keresztül a Kossuth térre jut. 

A séta hossza: 1,2 km, a temetőn keresztül 1,5 km.